Zoya – Dream

Előre is bocsánatot kérek, ha elragadtatom magam ebben a bejegyzésben, de OMG ZOYA DREAM!

Körülbelül 2 hónapig "vadásztam" erre a lakkra, ugyanis eredetileg születésnapi ajándéknak szerettem volna (április végére), de később is akartam leadni a rendelést, és mire észbe kaptam, már nem volt készleten a Nailland-ben. Meh. :(

Aztán - hosszas várakozás után – június végén újra érkezett belőle, így lecsaptam a lehetőségre és még aznap megrendeltem. (Utólag bánt, hogy nem néztem jobban körbe, mivel az Aurora bekerült a készletbe, és ő a másik "álomlakkom" – de már készlethiányos.) Ahogy láttam, a Dream iszonyat gyorsan újra készlethiányos lett (és a Payton is), így valószínűleg nagy volt rá a kereslet, amit nem csodálok... :D

Ez. A. Lakk. Egy. Csoda.

A képek nem feltétlenül elegendőek, ugyanis élőben látva egy teljesen új dimenzióba helyezhető – a holografikus csillámok/glitterek/pelyhek csillámlása valami elképesztő. *_* A kék alap pedig egyfajta "éjjeli égbolt/univerzum" alapot ad az egésznek... Szóval wow. Nem találok szavakat. Bocsi. :D

A minősége fantasztikus: már az első (!) réteg is bámulatosan jól fedett, ha nem vétenék mindig apró hibákat, azzal is simán jó lett volna, de persze kellett a második réteg. Önmagában is eszméletlen szép és látványos, de a fedőlakk mintha mélységet adna neki...

Ráadásul tartós, én alap- és fedőlakkal 6 napig viseltem minimális körömvégi kopással.

A lemosással sem volt problémám (a csillámok/pelyhek ellenére) és a körmömet sem fogta be – ez volt a legnagyobb félelmem a Catrice Holo In One-incidens óta... :D

Az egyetlen, amit kicsit furcsállok, a lakk ecsete: icipici "hagyományos" ecset, amitől én már nagyon elszoktam, így számomra szokatlan volt, és kissé nehezen lakkoztam vele. Nem rossz persze, csak nekem idegen, más kifejezetten ezt a fajtát szereti. :D De szerintem eltekinthetünk tőle, ha a lakkra pillantunk.

Szerintem beszéljenek helyettem a képek... :D

Lámpa alatt

Napsütésben

Vakuval